Vágjunk egyből a közepébe: Tudtátok, hogy az állami költségvetés szemszögéből nézve 26 egyetemi vagy főiskola hallgató = 1 elítél, egy elítélt költsége napi 8350 forint. Az 1 hónapban 250 200 forint.
A felnőtt női elítéltek börtön fokozatú szabadságvesztésének letöltésére három intézet működik hazánkban: a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Pálhalmai Országos Büntetésvégrehajtási Intézet, illetve Egerben a Heves Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet. Amennyiben az elítélt a bevonulás határnapjától eltelt harminc napon belül nem jelentkezik, a lakhely szerinti illetékes megyei bíróság büntetés-végrehajtási csoportja elővezetésére intézkedést tesz. Ha ez újabb harminc napon belül nem jár eredménnyel, elfogató parancsot bocsátanak ki - tudtuk meg.
A szabadságvesztés büntetést lehetőleg az elítélt lakóhelyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. Elítélt feltételes szabadságra akkor bocsátható, ha büntetésének legalább háromnegyed részét kitöltötte, és ha ebből a lehetőségből a bíróság nem zárta ki.
Az elítélt birtokában tartható tárgyak: tisztasági felszerelések, bizonyos élelmiszerek, étkezési eszközök, dohányáruk, írószerek, papíráruk, könyvek, napilapok, folyóiratok, vallásgyakorlathoz szükséges kegytárgyak. Hallgathat zenét és nézhet tévét, mivel elemmel működtethető zsebrádió, fülhallgató és egy maximum 37 cm-es képátmérőjű, hordozható, teletext nélküli tv-készülék is lehet a zárkában. Zenélésre is lehet mód, ugyanis külön engedéllyel hangszert is tarthat az elítélt.
A fogvatartott a hozzátartozókkal és a börtön által engedélyezett személyekkel tarthat kapcsolatot. A kapcsolattartás legáltalánosabb formái a látogatás, a telefonálás, a levelezés és a csomagküldés. A fogvatartott egyszerre két 18 éven aluli és két nagykorú látogatót fogadhat. A házirend előírásainak megfelelően az elítélt az intézet által kijelölt telefont használhatja, hetente egyszer. "Rövid tartamú eltávozás" börtönben ülő számára legfeljebb évi tíz nap lehet, amely a szabadságvesztésbe beszámít. "Kimaradás" tartama huszonnégy órát nem haladhatja meg. Kimaradás annak engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből börtönben legalább hat hónapot letöltött.
Egy-egy büntetés-végrehajtási rendszer hatékonyságát a következők szerint szokták mérni: - túltelítettség
- kábítószer-előtalálás
- szökés
- öngyilkosság - egyéb rendkívüli események - személyzeti fluktuáció (mennyire stresszel teli a börtönrendszer)
Míg az öngyilkosságra szinte nem lehet hatni, nem lehet befolyásolni, addig az önkárosítást igen.
Érezhető, hogy a börtönben ezek a jelenségek teljesen konkrét formában jelennek meg, olyannyira szembetűnők és gyakoriak, hogy hajlamosak vagyunk félreértelmezni vagy tudomásul sem venni.
Az önkárosító személyek nem tudják megmagyarázni, hogy miért követik el a tettüket. Úgy tűnik, hogy az átérzett feszültség nem pszichológiai választ vált ki, hanem viselkedésest. A személy arra törekszik, hogy a kellemetlenül magas stressz szintet csökkentse, ez nem megy, és a személy rosszul fogja érezni magát. Főleg olyan környezetben, mint a börtön, ahol minden formális, és a spontaneitást szankcionálják.
Agyi jellegzetesség
Kimutatták, hogy a személyek agyában kevés a szerotonin koncentráció
a személyiség sajátosságairól - nem szereti önmagát - érzékeny az elutasításra - krónikus dühöt érez önmagával szemben - elfojtja a másokkal szembeni dühét - az agresszív érzéseit elnyomja - impulzív és az impulzivitását nem tudja kontrollálni - elragadja a pillanatnyi hangulata - nem tervez előre, nem a jövőnek él - depressziós vagy öngyilkossági kísérletei voltak - irritábilis (könnyen felidegesíthető) - a stressz ellen rossz megküzdési stratégiái vannak - nem rugalmas - hajlamosak a szituációkból elmenekülni - nem érzékelik a külső megerősítést, belső megerősítésre képtelenek
Láthatjuk, számos jellegzetesség vagy a neurózisra vagy az antiszociális személyiségzavar tüneteire emlékeztet.
Az általános prevenciós kognitív (öngyógyító) technikák nem alkalmazható a börtönben, mert : - a fogvatartott ritkán talál érzelmi támogatást a börtönben - korlátozott a másik személyekkel való érintkezésben - a segítségkérése gyakran jogi, biztonsági vagy egészségügyi útra terelődik - gyakran nem választhatják meg, hogy mit tesznek - gyakran nem tudnak elmenni arról a helyről, ahol a konfliktus éri őket - nem tudják, hogy a feszültségeiktől máshogy is megszabadulhatnak - csak a személyzetnek ígérhetik meg, hogy nem károsítják magukat tovább - gondolataik gyakran annyira le vannak foglalva a feszültségeikkel, hogy nem képesek másra koncentrálni
börtönbeli önkárosítások értelmezési lehetőségei: - szociológiai szempontból: mobilitás, azaz jobb helyre való törekvés - pszichológiai szempontból: kommunikáció - szociálpszichológiai szempontból: a csoportnyomásnak való engedelmesség - emberi jogi szempontból: az egyik legsúlyosabb börtönártalom - antropológiai szempontból: önkifejezés,
Magyarországon évente 3200-3300 ember hal meg öngyilkosságban, és ez a világon nagyon magas aránynak számít, ugyanakkor Magyarországon a börtönökben elkövetett befejezett öngyilkosságok száma évek óta nem érte el az évi 10 esetet, ami azt jelenti, hogy messze az országos átlag alatt van. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a fogvatartottak nem kerülnek egyéni elhelyezésbe (mint számos nyugati országban, ahol a letartóztatási sokk alatt jelentős arányú fogvatartott lesz öngyilkos), Tudni kell azonban, hogy a szuicid kísérlet elkövetése 50-100-szorosára növeli a befejezett öngyilkosság kockázatát, továbbá, hogy az öngyilkosok agyában kevés a szerotoninszint.
Az elkövetett öngyilkosságok 65%-ban erőszakos jellegűek,
Az öngyilkosság rizikófaktorai
- elsődleges: pszichiátriai betegség, öngyilkossági kísérlet,, alacsony szerotonin szint
- másodlagos:, izoláció, munkanélküliség, komoly anyagi problémák, súlyos negatív életesemények,
- harmadlagos:vulnerábilis időszakok (sebesülékeny időszak: pl. tavasz, menstruáció előtti időszak, a nap első harmada, reggel, délelőtt)
A pszichiátriai zavar és az öngyilkossági kísérlet jósolja be leginkább a veszélyt: - az öngyilkosok 60%-a depresszióban szenved - a kezeletlen depressziós betegek 15%-a tíz éven belül követ el öngyilkosságot, harminc éven belül 35%-a - az öngyilkosság mint médiaesemény megugrasztja az öngyilkosságok számát
Ausztriában a kilencvenes évek közepén egy büntetés-végrehajtási intézetben két héten belül több mint tízen lettek öngyilkosok, az utólagos vizsgálatok szerint ez a hullám majdhogynem járványszerű volt, és a média felelőssége nem volt kizárható. Ha a médiában sorozatban az jelenik meg, hogy rosszak a börtönkörülmények, a fogvatartottakkal rosszul bánnak, magas a túltelítettség, igazságtalanok a fogvatartotakkal, és e mellett a média nem hangsúlyozza a társadalmi támogatás és összefogás hiányos voltát, valamint nem ad kellő nyilvánosságot a büntetés-végrehajtási munkának; komoly öngyilkossági veszély keletkezhet a sérülékeny fogvatartottak körében.
A cry for help a halálvágy tudatos vagy nem tudatos indirekt jelzése. Ilyenek lehetnek: a halálvágy közlése, kimondása, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése, fegyver vásárlása stb. A jelenség azt is mutat, hogy a személy ellentmondásosan vélekedik a tervével kapcsolatban. - a gondolkodás és a magatartás beszűkülése - gátolt, vagy maga ellen fordult agresszió
jelzőrendszer a börtönben
1. Öngyilkosság szempontjából nagy kockázatú csoportot (high risk group) képeznek, azért, mert a börtönben: - sok a mentális betegségben szenvedő személy - rossz a fogvatartottak szocio-ökonómiai státusza A börtönben magas stressz-szint érzékelhető a mindennapi élet során A börtön izolálódik a külvilágtól, az általános egészségügytől és a civil szervezetektől, továbbá a börtönben a fogvatartottak izoláltak.
A letartóztatási sokk nagy öngyilkossági veszélyt vált ki, ha: - első bűntényes - kis súlyú bűncselekményt (..) követett el - az intézetbe fogadása óta még nem telt el 24 óra - ha túl van a letartóztatási sokkon, és bíróság előtt kell megjelennie Különlegesen veszélyes, ha a fogvatartottat elkülönítik, illetve, ha kevés személyzet van jelen (éjszaka, hétvége) ++ tényezők - szegény család, aki nem tudja a fogvatartottat támogatni - öngyilkossági kísérlet (1-2 éve) - pszichiáteri vagy pszichológai kezelés - vulnerábilis fogvatartott (sérülékeny személyiség) A fogvatartott nők körében az öngyilkosság ötször gyakoribb, mint a nem fogvatartott nőknél. A börtönbeli öngyilkossági kísérlet a nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál.
A legsúlyosabb kockázati tényező a család és a barátok elvesztése, valamint a kilátástalanság. - szégyen, bűntudat, bánat - reménytelenség a jövővel kapcsolatban - a depresszió jelei: sírás, sivárság, hallgatás - öngyilkossági gondolatok - mentális betegség - bizarr viselkedés (..) - öngyilkossági kísérlet, vagy az öngyilkosságot elfogadható megoldásnak tartja
-Az emberek nagy része előtt nem ismert, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek lehetőséget biztosítanak a fogvatartottaknak tanulmányok folytatásához. Legutóbb az egri börtönben szereztek többen kertgondozói szakmunkás bizonyítványt.
Általánosságban el kell mondanom, hogy intézeteink semmiféle akadályt nem gördítenek a tanulni vágyók útjába, ez csupán az ő elhatározásuktól függ - - Tizenöt intézetünkben van gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, ahova ebben a tanévben hétszáztizenöten jelentkeztek. Mostani érettségizőink száma,tizenkét.fő.
Hogyan szervezik az oktatást, honnan jönnek a pedagógusok és mennyibe kerül mindez?
A Pannon Oktatási Központtal vagyunk kapcsolatban, jelenleg kilenc intézetünkben szervezi az oktatást. -büntetés-végrehajtásnak ez nem kerül pénzébe.
-A képzés mely területén vannak a legnagyobb gondjaik, és hogyan igyekeznek azokat megoldani?
Sajnos, az OKJ-s képzés területén a büntetés-végrehajtásnak az idén nem áll rendelkezésére semmiféle anyagi forrás, és ez várható a jövő évre is.
-Ebből adódóan az ilyen oktatási formában tanulók száma látványosan csökkent, Idén Szegeden, Kalocsán és Pálhalmán fejeződtek be oktatási időszakok.
-Sorba véve az oktatási szinteket óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy van-e lehetőségük az elítélteknek felsőfokú oktatásban részt venni?
Igen, a büntetés-végrehajtás tizennyolc fogvatartott esetében segítette a felsőfokú oktatásban történő részvételt. Ezek a bebörtönzöttek már az elítélésük előtt megkezdték felsőfokú tanulmányaikat, amit a büntetésük letöltése idején is kívántak folytatni vagy befejezni. Ezekben az esetekben a hallgatók igazolást hoznak a tanintézményeiktől, hogy milyen órákon és gyakorlati foglakozáson kell megjelenniük. Az engedélyezést követően ezekre az időszakokra a büntetési idejük megszakításra kerül: egy meghatározott időpontban elhagyhatják az intézetet, majd ugyanilyen módon kell visszatérniük. Milyen jellegű felsőoktatásban vesznek részt az elítéltek, és volt-e már valaki, aki a büntetés letöltése során szerzett diplomát?
A fogvatartottak szinte mindegyike valamilyen mérnökképzésben vesz részt, többnyire a budapesti Gábor Dénes és a szegedi Tessedik Sámuel főiskolán. Egyedi esetek is előfordulnak, mint például amikor egy alapítvány karolt fel valakit és segített diplomához. Ilyen volt Budapesten a Váltósáv Alapítvány: kiválasztottak egy elítéltet a börtönben, aki a segítségükkel szociálismunkás-diplomát szerzett, majd az alapítvány munkatársa lett. Érdekesség, hogy vele egy berlini konferencián találkozattam, ahol a témával kapcsolatos előadást tartott.
Ha szükséges, ki kell nyitni a bezárt börtönöket
Ha szükséges, ki kell nyitni a bezárt börtönöket
Pintér Sándor szerint a börtönök túlzsúfoltságát az elmúlt években az okozta, hogy több intézményt bezártak - megnézették a bezárt intézményeket és van olyan a fővárosban is, amely mintegy 70 millió forint ráfordítással újra nyitható. Pintér Sándor: reménye szerint a három csapás törvény megfelelő mértékű elrettentő erővel bír majd és a bezárt intézetek megnyitására csak akkor fog sor kerülni, ha az szükséges.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága akkor a gazdasági válsággal és az államháztartás bevételeinek csökkenésével magyarázta azt, hogy nekik is csökkentek a bevételeik és megvizsgálták milyen racionális lehetőségeik vannak a költségcsökkentésre. Akkor azt is közölték, hogy ha kedvezően változnak a gazdasági körülmények, illetve ha aránytalanul megnövekedne a fogvatartotti létszám, a részleget ismét megnyitják.
Büntetőnevelés
„Megjöttünk, rend és közbiztonság lesz.” Pintér Sándor a választások után.
Eddig csak pénzbírságot szabhattak ki nálunk a húszezer forint alatti lopásért. Mostantól ezért a felnőtteket kilencven, a 14–18 éveseket negyvenöt nap börtönre is ítélhetik.
Kérdés: amikor Magyarországon milliós sikkasztások megúszhatók „felfüggesztettel”, vajon milyen nevelő hatása van annak, ha gyerekeket – például tyúklopásért – bebörtönöznek? A Fővárosi Bíróság tanácselnöke, életellenes cselekményért már maga is ítélt el fiatalkorúakat. Miként mondja, a szabadságvesztés a legsúlyosabb szankció. De ezt a legenyhébb jogsértéseknél nem szabad elrendelni. Ellentétes a büntetőjoggal. Sérti az igazságszolgáltatás alapját, az arányosság elvét.
Kétségtelen: a szabadságvesztés nemcsak a legszigorúbb, de a legdrágább igazságszolgáltatási eszköz is. Egy nap a „rács mögött” körülbelül tízezer forintjába kerül az államnak. Vagyis az adófizetőknek is kemény „pénzbüntetés”, ha valakit akár csak hetekre hűvösre tesznek.
Finszter azt is hangsúlyozza: a jogvédőknek nem elég arra hivatkozniuk, hogy az elzárás helytelen, és nemzetközi jogokat sért. Meg kellene mondaniuk azt is, mi legyen a megoldás, akár a fiatal elkövetőkkel kapcsolatban.
Nemzetközi kutatások igazolják: ahol a segítőrendszerek, például a gyermekvédelem hatékonyan működik, ott a deviáns fiataloknak sokkal könnyebb visszatalálniuk a társadalomba, kevesebb a visszaeső bűnelkövető. – Dühös fiatalok
– A börtönviselt tizenévesek sokkal kezelhetetlenebbek lesznek, mint „átnevelésük” előtt. A dühös fiatalok a környezetük számára is veszélyesebbek. Esetleg már nemcsak lopni fognak, hanem erőszakos bűncselekményeket is elkövetnek.
Előzetesben lenni mindennél rosszabb
Tavaly óta ötszáz fővel nőtt az előzetes letartóztatásban lévők száma, így mostanra 174 százalékos lett a túltelítettsége azoknak az intézményeknek, amelyek az előzetesben lévőknek biztosítanak helyet. A magyarországi bv-intézményeknek a telítettséget és az egy rabra jutó élettér adatait tekintve olyan drámai egyes bv-intézetek között, amelyek már megkérdőjelezik az egyenlő elbánást. többek között a gazdasági válság hatására elkövetett bűncselekmények miatt az elmúlt évben nyolcszáz fővel nőtt a fogvatartottak létszáma.legnagyobb arányban az előzetes letartóztatásban lévők száma nőtt, körülbelül ötszázzal.
Túlterhelt előzetesházak
A rendszer azonban nincs felkészülve ennyi ember ellátására, Nemrég a rendőrségi fogdákat is megszűntették, amelyek szintén csökkenthetnék az előzetes intézmények terhelését.
Az országban lévő büntetés-végrehajtási intézetek között jelentős különbségek vannak, különösen a régi és az új intézmények, az ország keleti és nyugati részében lévők között, valamint az előzetes letartóztatásban lévő, illetve a kiszabott szabadságvesztést töltő embereket befogadó intézmények között. megnőtt a fogvatartottak által,öngyilkosságnak álcázott emberölés
Fogyatékkal élő fogvatartottak
A fogyatékkal élő fogvatartottak helyzetét vizsgálta meg közelebbről az ombudsmani hivatal, és azt találta, hogy a legnagyobb problémák a pszichés beteg fogvatartottakat egyedüli intézményként ellátó vannak.
„Az intézmény rendkívül rossz állapotban van, a kórtermekben nincs konnektor, a pszichiáterek átlagéletkora 70 év, nehezen tudnak felvenni ápolókat, mert nem szívesen dolgoznak egy ilyen állapotú intézményben. A pszichiátriai betegek emberi méltóságának való jogában súlyos hiányosságokat tapasztaltunk”. Azóta sem történt semmi.
ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSI TÁJÉKOZTATÓ, A MAGYARORSZÁGI BÜNTETÉS–VÉGREHAJTÁSBAN TAPASZTALTAKRÓL
A kínzás és embertelen bánásmód elleni ombudsmani fellépés
Előzetes bejelentés nélkül helyszíni vizsgálatokat kezdett a büntetés-végrehajtási intézményekben, és egyeztetést kezdeményezett a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokával, jogvédő szervezetekkel és egyházakkal az ombudsman az után, hogy híradások szerint alapos gyanú merült fel: a börtön személyzetének bántalmazása következtében halt meg egy fogvatartott.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az esettel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki és figyelmeztetett: a szabadságvesztés büntetés végrehajtása nem érintheti a fogvatartottak alapvető szabadságjogainak, így emberi méltóságuk, az élethez és az emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülését.
Az ombudsman felhívta azokat az állampolgárokat, akik 1989. október 23. óta büntetés-végrehajtási intézetben, elsődlegesen az ott dolgozók részéről kínzás és megalázó bánásmód áldozataivá váltak, hogy panaszaikat – szóban, írásban, elektronikus formában, névvel vagy név nélkül – terjesszék elő hivatalához Fogvatartottak is, hozzátartozóik is küldtek az ombudsmannak beszámolókat, de ezek közül csak néhány szólt bántalmazásról. Voltak esetek, amikor – többnyire fővárosi büntetés-végrehajtási intézetekben – megvertek, vagy más módon bántalmaztak elítélteket.
Az ombudsman az elítéltek látogatófogadáshoz való jogáról
A látogatófogadás jogának fontos szerepe lehet a börtön világa és a társadalom közötti kapcsolattartásban, a büntetés letöltése utáni beilleszkedésben.
E jognak jelentősége lehet abban is, hogy fennmaradjon a fogvatartott külvilág iránti érdeklődése, hogy megőrizhesse személyiségét, önértékelését, önbecsülését.
Mérsékelhető a szabadságelvonással szükségképpen együtt járó kiszolgáltatottság-érzés, esetenként hozzájárulhat a felbomló családi kötelékek és egyéb szociális kapcsolatok pótlásához vagy helyreállításához.
Zaklatás a rács mögül – az ombudsman az előzetesen letartóztatott külső kapcsolattartásának árnyoldaláról
A fiatalkorúak és az előzetesen letartóztatottak fogva tartási körülményeinek vizsgálata
Az országgyűlési biztos – az élethez és az emberi méltósághoz való jog védelme érdekében – hivatalból folytatott vizsgálatot
Tökölön, a Fiatalkorúak Bv. Intézetében egy fiatalkorú fogvatartottat a – szintén fiatalkorú – zárkatársa megölt.
Életkép a Csillagbörtönről - ombudsmani szemmel
Alkotás a rácsok mögött
Megengedhető-e jogállamban a bv. intézetek sorozatos bezárása?
A statisztikai adatok szerint az előzetesen letartóztatottak száma folyamatosan növekszik.
Az ombudsman vizsgálati tapasztalatai és az egyre nagyobb számban érkező fogvatartotti panaszok szerint az előzetesen letartóztatottak fogva tartási körülményei több intézetben eddig is tarthatatlanok voltak, a mostani intézkedésekkel viszont a zsúfoltság elviselhetetlen mértékűvé fokozódik. Az elhelyezés feltételei súlyosan sértik mind a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, mind az Európai Börtönszabályokat. Az ártatlanság vélelme mellett fogva tartott személyek alkotmányos jogait viszont egy demokratikus jogállam nem hagyhatja figyelmen kívül.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szerepe a személyi szabadságukban korlátozott személyekkel szembeni bánásmód törvényességének és a büntetés-végrehajtás hatékonyságának biztosításában
A – biztosa- kiemelt figyelmet fordít a személyi szabadságukban korlátozott személyek (előzetes letartóztatottak, elítéltek) emberi méltósága, valamint élethez és emberséges bánásmódhoz való jogaik érvényesülésére.
A jogállamiság megkövetelik, hogy a szabadságvesztés végrehajtása humánus, oktató, a társadalomba visszavezető legyen, vagyisaz elítélteknek lehetőséget kell biztosítani a rehabilitációra.Fontosnak tartja, hogy a problémák felszínre kerüljenek és megoldódjanak.
Ezt nemcsak egyedi panaszok alapján, hanem hivatalból indult vizsgálatok keretében is el kívánja érni. Az országgyűlési biztos eljárására hivatalból - azaz egyedi panasz nélkül - is mód van. Nemcsak az intézet parancsnokától kér tájékoztatást a fogva tartás körülményeiről, hanem az irányadó dokumentumokat is áttekinti, sőt zárkákat is megtekint, és fogvatartottakat is megszólaltat.
A fogvatartottakkal való bánásmód, nem jelenti a büntetés-végrehajtásban megnyilvánuló állami büntető hatalom korlátlanságát, a bűnösnek talált és büntetésre ítélt egyén teljes kiszolgáltatottságát.
Az elítélt nem tárgya a büntetés-végrehajtásnak, hanem alanya, akinek jogai és kötelezettségei vannak. … keretek közt az emberi méltósághoz, a személyi biztonsághoz való jog, másrészről a kínzásnak, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak és büntetésnek tilalma jelöli ki.
A büntetések és az intézkedések végrehajtása címén az állam milyen mértékben avatkozhat az egyén életébe, korlátozhatja alapjogait és szabadságát.”A nélkülözhetetlen eleme,a hatóságok példamutató magatartása.
Mindebből pedig következik, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a személyi szabadságában korlátozott személyekkel való bánásmód törvényességének biztosítására, különös tekintettel az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos elvárásokra.
A bánásmód törvényessége komplex módon jelenik meg a fogva tartás során. Egyrészt,a megkülönböztetés tilalma, a megfelelő hangnem használata, a fogva tartott emberi méltóságának, önérzetének tiszteletben tartása.Biztosítani kell a fogva tartott számára az embertelen bánásmód elleni panaszt, az azzal kapcsolatos jogorvoslat gyakorlásának lehetőségét. Másrészt, hozzátartozik a fogva tartott elhelyezésének körülményei, a fogva tartó helyek telítettsége is.
A bv. intézetek zsúfoltsága hátrányosan befolyásolhatja a fogva tartott jogi helyzetét, a fogva tartás biztonságát, de kihat a bánásmód törvényességére is.
Az elhelyezési körülmények hatást gyakorolhatnak a fogva tartott emberi méltóságára, önérzetére is.
Az országgyűlési biztos a női fogva tartottak, valamint a személyi állomány tagjai – különös tekintettel a nők – élet- és munkakörülményeinek feltárása érdekében hivatalból, helyszíni vizsgálatot rendelt el.
Az Alkotmány garantálja a pozitív diszkriminációt tartalmazó szabályok kialakítására ad felhatalmazást. A női elítéltek csupán az ország három bv. intézetében – Egerben, Pálhalmán és Kalocsán –, a fegyház fokozatúak csak Kalocsán helyezhetők el, jellemzően a lakóhelyüktől távol, ami jelentősen megnehezíti a hozzátartozókkal való kapcsolattartásukat. Az intézetek mindegyike túlzsúfolt volt (115-140 %-osan telített).
Az ombudsman megállapította, hogy a nők részére a speciális higiéniás szükségleteiknek megfelelő napi fürdés lehetőségét egyedül Pálhalmán tudják biztosítani, ahol a zárkákban zuhanyzót alakítottak ki. A másik két intézetben a naponkénti fürdés biztosításának hiányossága visszásságot okoz a fogvatartott nők emberi méltósághoz való jogával összefüggésben.
A Heves Megyei Bv. Intézetben, Egerben nem dolgozik pszichológus, ami közvetlenül veszélyezteti mind a fogvatartottak, mind a személyi állomány lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát.
Pálhalmán – sok tekintetben jelentősen javultak a fogva tartási körülmények. Az orvosi ellátás hiányossága, illetve a fegyelmi zárkákban a folyóvíz hiánya azonban közvetlenül veszélyezteti a fogvatartottak lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, valamint emberi méltósághoz való jogának az érvényesülését. A személyi állomány különösen alacsony létszáma, közvetve érinti a fogvatartottak jogainak az érvényesülését, a velük való bánásmódot.Kalocsán a biztonsági felügyelők létszáma kevés.
A biztos pozitívumként állapította meg, hogy az elítélt nők nagy részét mindhárom bv. intézetben foglalkoztatják (dolgoznak vagy/és tanulnak), valamint azt is, hogy mindenütt jellemző a vegyes összetételű (férfi és női) személyi állomány, ami fontos garanciát jelent a fogva tartás törvényességére.A miniszter kifejtette, hogy mind Egerben, mind Kalocsán a jogszabályi előírásnak megfelelően, „a lehetőségekhez képest” eleget tesznek a meleg víz biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek, de megfontolja, hogy – higiéniai és emberi jogi szempontokra tekintettel – az új bv. kódexben heti egyről két alkalomra növeljék a zuhanyozás gyakoriságát. A pszichológus hiány pótlására azonban – a jelenlegi költségvetési és létszámhelyzetben – nem tud intézkedni. Pálhalmán egy háziorvost foglalkoztatnak, a fegyelmi zárkák folyóvízzel való ellátása – az anyagi források függvényében – folyamatban van.
- börtöneink többsége a 19. század végén épült, amikor nem lehetett beszélni női büntetés-végrehajtásról, akkoriban a bűnöző életvitelű nők szigorú zárdákba kerültek, - ezért a börtönök építészeti sajátosságai a férfiak igényit követik
Friss adatok szerint a magyar fogvatartott nők jellemző bűncselekményei a következők: Rablás: 39 % Emberölés: 34 % Lopás: 6,6 % Testi sértés: 6,3 % Csalás: 4,6 % Ezzel kapcsolatban a következőket kell megjegyezni: Szinte közhely, hogy a nők által elkövetett életellenes cselekményeknek két formája van: - saját gyermek megölése - élettárs megölése. A saját gyermek sérelmére elkövetett emberölés büntetőjogi megítélése eleve társadalmi vitákat generál. Az élettárs megölése pedig a jogos védelem büntetőjogi kategóriáját feszegeti.A nők által elkövetett rablás jellemző elkövetési módja a társtettesség, azaz a markecolás, azaz férfiak nélkül a leggyakrabban elkövetett női bűncselekmények nem történtek volna meg.
A fogvatartott nők leggyakoribb és legszembetűnőbb deprivációja a gyermekek és általában a család hiánya. A nők elszigetelődnek a gyermekeiktől, a családjuktól, és ennek következtében a fogvatartott társaiktól is. Ez a jelenség az inzuláció.
„Nők a börtön után Magyarországon – reintegráció és kirekesztés !!
Az elemzés feltárja azokra a folyamatokat, amelyek a büntetés-végrehajtás során, valamint közvetlenül annak elhagyása után meghatározóak az érintett nők társadalmi és munkaerőpiaci reintegrációja szempontjából.
az első adatok elemzése azt támasztja alá, hogy a törvényekben megfogalmazott elvárás ellenére sem a büntetés-végrehajtás nem készít fel a börtön utáni életre, sem a pártfogói rendszer nem látja el reintegrációs feladatát. Az állami szerepteljesítés kudarcát tovább súlyosbítja, hogy a reintegrációból hiányoznak a civil szervezetek is. Így a börtönből távozóknak az egyetlen támaszuk a család Ezek a folyamatok erőteljesen a további kirekesztés felé mutatnak. Az előzetes eredmények meggyőzően támasztják alá az állami közpolitikák elégtelenségét a gyakorlatban.”
Börtönreform a'la Hungary
Az ombudsmani hivatal emberei elmentek és megvizsgálták, hogy megy a sora az elítélteknek a börtönökben. Nem, nem az "egésznap tévét néznek, zabálnak, meg kondiznak a mi pénzünkön" sablont írták a jelentésükbe, hanem arról számoltak be, hogy bizony a börtönlakók sanyarú körülmények között tengetik életüket.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának munkatársai az egri, a pálhalmai és a kalocsai büntetés-végrehajtási intézetben végeztek helyszíni vizsgálatokat. Kalocsán tartják fogva az életfogytiglanra ítélt nőket. A hatályos miniszteri rendelet a férfi elítéltekre három, a nőkre és a fiatalkorúakra pedig három és fél négyzetméter mozgásteret ír elő.
Pajcsicsné Csóri Erika főtanácsadó elmondta: több helyen megállapította az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala, hogy nagyon zsúfoltak a börtönök a női elítéltek számára is. Pálhalmán például megállapították, hogy nincs biztosítva a nők számára a napi fürdési lehetőség, ami a fogvatartott nők emberi méltósághoz való jogát csorbítja – tette hozzá.
Ez így igaz, fürödni kell. Kétlem, hogy a luxusbörtönök országában, ahol a rabok tanfolyamra, könyvtárba, "randi-szobába" járnak, ott ne futná a mindennapi zuhanyra.A börtönök zsúfoltságáról már régóta lehetett hallani, megoldás nem lesz, a magánbörtön-projektet pénzhiány miatt leállították, a Joe bácsi féle Tent City-t meg gyávák meglépni.
Rács mögött - Értelmiségi nők börtönben
Úgy tartja a mondás, hogy egy téglája mindenkinek van a börtön falában, és sosem tudni, ki, mikor, miért kényszerül arra, hogy ezt a téglát belülről nézze. Az értelmiségi nők szinte külön kasztot képviselnek a börtönökben. Igyekeznek lekötni magukat, kertészkednek, mosogatnak, akad, aki beadványokat ír analfabéta társai helyett. De a legtöbbet azon gondolkodnak, vajon mi vezetett idáig.
Aztán történik valami. Szándékosan vagy véletlenül, de elég egyetlen rossz lépés vagy felelőtlen döntés, és elérhető közelségbe kerül az a bizonyos tégla a börtön falában. „Baj akkor van, ha a stikli kiderül, és rád is tudják bizonyítani. És ha vállalnod kell a következményeket” Tény, hogy a börtönök túlzsúfoltak,óriási a változás, ez gyorsan átgyúrja a testét, a lelkét, és átalakítja a gondolkodását, a viselkedését. Ezért mondják sokan: „Más emberként szabadulok.”
A Miniszterek Tanácsa, összhangban az Európa Tanács alapokmányának 15/b. cikkével,
figyelembe véve, hogy az oktatáshoz-müvelődéshez való jog alapvető jelentőségű,
figyelembe véve az oktatás-müvelődés jelentőségét az egyén és a közösség fejlődésében,
különösen abban a tudatban, hogy a fogvatartottak többségének negativ tapasztalatai voltak a müvelődésről és ezért most sokféle művelődési igényük van,
tekintettel arra, hogy a börtönmüvelődés elősegiti a börtönök humanizálását és a fogvatartás feltételeinek javitását,
tekintettel arra, hogy a börtönmüvelődés fontos mód-ja az elitéltek társadalomba való visszatérése megkönnyitésének,
abban a tudatban, hogy bizonyos jogok vagy intézkedések gyakorlati alkalmazása során, összhangban az alábbi ajánlásokkal, indokolt lehet különbséget tenni az elitéltek és az előzetesen fogvatartottak között,
figyelembe véve az Európai Börtönszabályokkal kapcso-' latos R /87/ sz. ajánlás 3. pontját és a Felnőttoktatási Politikára vonatkozó R /81/ sz. ajánlás 17. pontját,
javasolja a tagállamoknak, hogy léptessenek életbe olyan politikákat, amelyek a következők elismerésén alapulnak:
minden elitéltnek lehetővé kell tenni a művelődéshez való hozzájutást, amely iskolai oktatásból, szakmai képzésből, kreativ és kulturális tevékenységekből, test-nevelésből és sportból, szociális nevelésből és könyvtár-használatból áll;
az elitéltek művelődésének hasonlitania kell a kinti világban élő hasonló korcsoportok müvelődéséhez és az elitéltek számára a lehető legszélesebb tanulási lehetőségeket kell biztositani;
a börtönmüvelődés célja az egész személyiség fejlesztése, szem előtt tartva az elitélt szociális, gazdasági és kulturális körülményeit;
mindazoknak, akik a börtönrendszer vezetéséért, illetve a börtönök müködéséért felelősek, kötelességük a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni és támogatni a művelődést;
a művelődésnek nem szabad alacsonyabb státussal rendelkeznie, mint a munkáltatásnak a börtönrezsimekben, és az elitélteknek nem szabad anyagi vagy egyéb hátrányt szenvedniük a művelődésben való részvételük miatt;
minden erőfeszitést meg kell tenni, hogy ösztönözzük az elitélt aktiv részvételét a müvelődés minden ágában;
továbbképzési programokról kell gondoskodni, hogy a börtönök nevelői elsajátitsák a megfelelő felnőttoktatási módszereket;
külön figyelmet kell szentelni a sajátos nehézségek-kel küzdő elitélteknek, különösen az olvasási-irási problémákkal küzdőknek;
a szakmai képzés célja az egyén széles értelemben vett fejlődése legyen, emellett tekintetre kell lennie a munkaerőpiac tendenciáira;
az elitélteknek hetente legalább egyszer lehetőséget kell biztositani egy jól felszerelt könyvtárhoz való közvetlen hozzájutásra;
a fogvatartottak testnevelését és sportolását szorgalmazni és ösztönözni kell;
a kreativ és kulturális tevékenységeknek jelentős szerepet kell adni, mert ezek a tevékenységek különösen alkalmasak arra, hogy általuk a fogvatartottak fejlődjenek és kifejezzék önmagukat;
a szociális nevelés tartalmazzon olyan gyakorlati elemeket, amelyek képessé teszik a fogvatartottat arra, hogy megszervezze mindennapi életét a börtönben a társadalomba való visszatérés távolabbi perspektivájával;
ahol csak lehetséges, a fogva tartottaknak meg kell engedni a börtönön kivüli oktatásban-művelődésben való rész-vételt;
ahol a müvelődést a börtönön belül szervezik meg, a külvilágot minél jobban be kell vonni;
intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fogva tartottak folytathassák művelődésűket szabadulásuk után;
a fogvatartottak megfelelő müvelődéséhez szükséges anyagi erőforrásokat, felszerelést és személyzetet rendelkezésre kell bocsátani.
Túlzsúfoltak a női börtönök
Van, ahol a higiéniás feltételekkel van probléma, és van, ahol a személyzet kevés a női börtönökben Szabó Máté ombudsman vizsgálata szerint. Túlzsúfoltak a női börtönök; van, ahol a higiéniás feltételekkel van probléma, és van, ahol a személyzet kevés a feladatok megfelelő színvonalú ellátásához - állapította meg az ombudsman, miután munkatársai helyszíni vizsgálatot tartottak az egri, a pálhalmai és a kalocsai börtönben. Szabó Máté megoldást vár az igazságügyi minisztertől. A vizsgálat során minden helyszínen zsúfoltságot tapasztaltak, jóval több elítélt van a börtönökben a norma szerinti férőhelyeknél.. Pálhalmán jelentősen javultak a körülmények a 2000-ben tartott ombudsmani vizsgálathoz képest. Az orvosi ellátás azonban továbbra is hiányos, a fegyelmi zárkákban pedig nincs folyóvíz - az ombudsman szerint ez sérti a fogvatartottak emberi méltósághoz való jogát. A Heves megyei börtönben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nem dolgozik ott pszichológus.A vizsgálat szerint pozitív eredmény, hogy az elítélt nők nagy részét mindhárom intézetben foglalkoztatják - dolgoznak vagy tanulnak - és az is, hogy a személyzetben a nők mellett mindenütt férfiak is dolgoznak. A női elítélteket az országban csak három börtönben (Egerben, Pálhalmán és Kalocsán), jellemzően lakóhelyüktől távol lehet elhelyezni, így nagyon nehezen tudják tartani a kapcsolatot hozzátartozóikkal.
Általában a közrendet, közbiztonságot, a személyi és vagyonbiztonságot sértő, vagy veszélyeztető bűncselekmények (garázdaság, rendbontás) ügyében az ügyész gyakran egy gyorsított és egyszerűsített eljárási formát választ: a terheltet bíróság elé állítja.
Az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül állíthatja bíróság elé, ha
a helyi bíróság hatáskörébe, illetőleg a katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekményre a törvény legfeljebb nyolc évi szabadságvesztést rendel,
az ügy megítélése egyszerű,
a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és
a terheltet tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte.
Ha csak az 1-3 pontban meghatározott feltételek állnak fenn, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül szintén bíróság elé állítja. Ha az elkövetéstől 15 nap eltelt a bíróság visszaadja az ügyet az ügyésznek, hogy a rendes eljárás szabályai szerint folytassa le a nyomozást és az általános szabályok szerint emeljen vádat. Ha az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével (vagy egyéb módon) a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. Fontos feltétel a tettenérés, amely akkor állapítható meg aggálytalanul, ha a terhelt szemtanú jelenlétében valósította meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettenérésnek tekinthető az az eset is, amikor az elkövetőt üldözés során, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el. Szintén fontos feltétel a beismerés, amely a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, de nem kell hogy szükségszerűen párosuljon a bűnösség elismerése.
őzetes fogva tartás, házi őrizet
Beszámítás A házi őrizet beszámítása
A gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy a büntetőeljárás kezdetén őrizetben, majd előzetes letartóztatásban van az elkövető. Ez a súlyos kényszerintézkedés az elkövető személyi szabadságának teljes megvonásával jár együtt úgy, hogy közben él az ártatlanság vélelme és nincs olyan bírósági döntés, mely kimondaná az elkövető felelősségét. Ugyanakkor az eljárásjog egyik alaptétele, hogy az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés, bár az így fogva tartott személyek sok szempontból rosszabb helyzetben vannak, mint a jogerősen elítélt társaik (munkáltatás, látogató fogadás, saját ruha használata). Épp ezért fontos garanciális, méltányossági és emberi jogi kérdés, hogy ha az elítéltet utóbb bűnösnek mondja ki a bíróság, akkor az őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott büntetésbe beszámítsa.
Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a büntetőeljárás alatt (jogerős ítélet nélkül). Akkor van helye, ha a bíróság arra következtet, hogy a büntetőeljárás végén a bűncselekményt elkövető kóros elmeállapotú terhelt kényszergyógykezelését kell majd elrendelni. A kóros elmeállapotú elkövető elkövetéskori beszámítási képességének hiánya esetén a bíróság a felelősség megállapítása nélkül intézkedéséként kényszergyógykezelést rendel el, ha személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény esetén, ha az elkövető elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.
A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése
A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire - különösen az egészségi állapotára, idős korára - vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók. A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről a nyomozati szakban a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság határoz. Az elrendelésre irányuló ügyészi indítvány általában nem direkt módon irányul a lakhelyelhagyási tilalomra, előzetes letartóztatásra irányul, de sok esetben ehelyett rendel el a bíró lakhelyelhagyási tilalmat. Elrendelése előtt a bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja. A gyakorlatban nagyon jelentős az ügyészi indítványnak helyt adó bírói döntések száma, továbbá a nyomozásban a védelem korlátozott iratmegtekintési joga folytán a hatékony védelem elve is csak töredékesen jelenik meg a meghallgatáson (a nyomozás szakaszában ülésen történik a meghallgatás).A bíróság előírhatja az elrendelő határozatban, hogy a terhelt bizonyos időnként a rendőrségen ellenőrzés céljából jelentkezzen, de rendelkezhet úgy is, hogy a rendőrség a terhelt hozzájárulásával mozgását nyomkövető technikai eszközzel ellenőrizze.
A házi őrizet elrendelésének feltételei
A házi őrizetet a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el. A terhelt házi őrizetének szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől), akkor van helye, ha
megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. Katonával szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el.
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése
Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok irányadók. A vádirat benyújtása előtt elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az eljárás jogerős befejezéséig tart. Az ideiglenes kényszergyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell végrehajtani. Az ideiglenes kényszergyógykezelést a bíróság, de a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.
