Bíróság elé állítás

Eltérések a rendes eljárástól

Általában a közrendet, közbiztonságot, a személyi és vagyonbiztonságot sértő, vagy veszélyeztető bűncselekmények (garázdaság, rendbontás) ügyében az ügyész gyakran egy gyorsított és egyszerűsített eljárási formát választ: a terheltet bíróság elé állítja.

Az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül állíthatja bíróság elé, ha

1. a helyi bíróság hatáskörébe, illetőleg a katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekményre a törvény legfeljebb nyolc évi szabadságvesztést rendel,
2. az ügy megítélése egyszerű,
3. a bizonyítékok rendelkezésre állnak, és
4. a terheltet tetten érték, vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte.

Ha csak az 1-3 pontban meghatározott feltételek állnak fenn, tettenérés esetén az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül szintén bíróság elé állítja. Ha az elkövetéstől 15 nap eltelt a bíróság visszaadja az ügyet az ügyésznek, hogy a rendes eljárás szabályai szerint folytassa le a nyomozást és az általános szabályok szerint emeljen vádat. Ha az ügyész a vádlottat a nyomozó hatóság közreműködésével (vagy egyéb módon) a bíróság elé állítja, a védőt rövid úton megidézi, és biztosítja, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Gondoskodik továbbá arról, hogy a tárgyaláson jelen legyenek, akiknek a részvétele kötelező, illetve jelen lehessenek, akiknek a részvétele nem kötelező. Az elsőfokú bírósági tárgyaláson az ügyész és a védő részvétele kötelező. Fontos feltétel a tettenérés, amely akkor állapítható meg aggálytalanul, ha a terhelt szemtanú jelenlétében valósította meg a bűncselekmény törvényi tényállását. Tettenérésnek tekinthető az az eset is, amikor az elkövetőt üldözés során, illetőleg a helyszínről való távozás közben fogták el. Szintén fontos feltétel a beismerés, amely a bűncselekményt megvalósító tények előadását jelenti, de nem kell hogy szükségszerűen párosuljon a bűnösség elismerése.

őzetes fogva tartás, házi őrizet

Beszámítás
A házi őrizet beszámítása

A gyakorlatban sűrűn előfordul, hogy a büntetőeljárás kezdetén őrizetben, majd előzetes letartóztatásban van az elkövető. Ez a súlyos kényszerintézkedés az elkövető személyi szabadságának teljes megvonásával jár együtt úgy, hogy közben él az ártatlanság vélelme és nincs olyan bírósági döntés, mely kimondaná az elkövető felelősségét. Ugyanakkor az eljárásjog egyik alaptétele, hogy az előzetes letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés, bár az így fogva tartott személyek sok szempontból rosszabb helyzetben vannak, mint a jogerősen elítélt társaik (munkáltatás, látogató fogadás, saját ruha használata). Épp ezért fontos garanciális, méltányossági és emberi jogi kérdés, hogy ha az elítéltet utóbb bűnösnek mondja ki a bíróság, akkor az őrizetben, illetve előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott büntetésbe beszámítsa.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a büntetőeljárás alatt (jogerős ítélet nélkül). Akkor van helye, ha a bíróság arra következtet, hogy a büntetőeljárás végén a bűncselekményt elkövető kóros elmeállapotú terhelt kényszergyógykezelését kell majd elrendelni. A kóros elmeállapotú elkövető elkövetéskori beszámítási képességének hiánya esetén a bíróság a felelősség megállapítása nélkül intézkedéséként kényszergyógykezelést rendel el, ha személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény esetén, ha az elkövető elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni.

A lakhelyelhagyási tilalom elrendelése

A lakhelyelhagyási tilalom akkor rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegére, a terhelt személyi és családi körülményeire - különösen az egészségi állapotára, idős korára - vagy az eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók. A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről a nyomozati szakban a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság határoz. Az elrendelésre irányuló ügyészi indítvány általában nem direkt módon irányul a lakhelyelhagyási tilalomra, előzetes letartóztatásra irányul, de sok esetben ehelyett rendel el a bíró lakhelyelhagyási tilalmat. Elrendelése előtt a bíró az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja. A gyakorlatban nagyon jelentős az ügyészi indítványnak helyt adó bírói döntések száma, továbbá a nyomozásban a védelem korlátozott iratmegtekintési joga folytán a hatékony védelem elve is csak töredékesen jelenik meg a meghallgatáson (a nyomozás szakaszában ülésen történik a meghallgatás).A bíróság előírhatja az elrendelő határozatban, hogy a terhelt bizonyos időnként a rendőrségen ellenőrzés céljából jelentkezzen, de rendelkezhet úgy is, hogy a rendőrség a terhelt hozzájárulásával mozgását nyomkövető technikai eszközzel ellenőrizze.

A házi őrizet elrendelésének feltételei

A házi őrizetet a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el. A terhelt házi őrizetének szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől), akkor van helye, ha

1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy

megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el. Katonával szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el.

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése

Az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésére az előzetes letartóztatás elrendelésére vonatkozó szabályok irányadók. A vádirat benyújtása előtt elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott ideiglenes kényszergyógykezelés az eljárás jogerős befejezéséig tart. Az ideiglenes kényszergyógykezelést az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben kell végrehajtani. Az ideiglenes kényszergyógykezelést a bíróság, de a vádirat benyújtásáig az ügyész is megszüntetheti.