A neurotikus személy egyszerre akar előrehaladni – és mindenkin uralkodni -, ugyanakkor élvezni akarja mindenki szeretét. Ez a két cél kivitelezhetetlen.
A neurotikus személyiség,határozatlanság, Ugyanez jellemző a neurotikusok gyanakvására, rugalmatlanságára is. A neurotikusok gyakori panasza az önbizalomhiány.
A neurotikus személyek nagyban függenek egy másik személytől.
Gátlásosak és nagyon nehezen érvényesítik önmagukat (..)
A feléjük irányuló kritikát agressziónak és megaláztatásnak vélik.Gátlásosak.

A szorongás
 A szorongás okai rejtettek. A meggyőzés a szorongás haszontalan voltáról nem hatékony a neurotikussal szemben.
A szorongás kiváltó oka az ellenségesség, és az ellenségesség következményeitől való félelem. Az ellenségesség elfojtása úgy történik, hogy az egyén úgy tesz, mintha minden rendben lenne, pedig harcolnia, küzdenie kellene. Ekkor sérülnek az érdekei, és mások ki fogják használni.
Az elfojtott indulatok robbanékonysága annál nagyobb, minél jobban nő az elszigeteltségük, és gyakran hihetetlen méreteket ölt.

 A börtönbeli neurotikus bűnelkövetők általában életellenes cselekményért vannak elítélve.

Fogvatartottak
– neurotikusok. Ezeknek a személyeknek a többsége azonban a kinti életben nem gondolkodott így, mert a szabad élet nem volt annyira agresszív, mint a benti élet.

neurotikus fogvatartottak kapcsán:
- a fogvatartotti állomány 6-10%-a „neurotikus”
- általában idősebb fogvatartottak
- introvertáltak (befelé fordulók)
- szoronganak
- dependensek (pl. erősen függenek a kinti párkapcsolataiktól)
- nem gátlástalanok
- nem impulzívak
- toleránsak
- nehezen tűrik a devianciát (esetünkben pl. az antiszociális személyiségzavarban szenvedőket)
- alacsony helyet foglalnak el a rabhierarchiában
- a felügyelethez való viszonyuk jó
- negatív énkép, szorongás: diszfunkcionális viselkedést eredményez (pl. tiszteletlenség)
- önkárosító cselekményekre való hajlamosság

„neurózis” elmélete
A hétköznapi életben is vannak „falak nélküli” börtönök, és ezek a börtönök a neurózisban „keletkeznek”. A neurotikus kapcsolatban az a személy, akinek azt mondják, hogy reménytelen, semmirekellő és szerencsétlen, az úgy érzi magát a bőrében, mint a rab a börtönben; míg az a személy, aki ezeket az érzéseket megerősíti, az a „kegyetlen” őr.