Börtön évek után, visszailleszkedés? Nagyon nehéz! 
 
Az elszigeteltség, elzártság egy zárt közösség, aminek fix szabályai követelései vannak hosszú időn át.
Azokhoz az alkalmakhoz megtanulja, az ember hogyan kell alkalmazkodni, és semmi , - -más inger nem éri az embert. Talán annyiban más, hangulatfüggő felügyelet éppen milyen megnyilvánulásokkal, elvárásokkal áll élő.
 

Azért meg kell hagyni mindent, megtesznek azért, hogy nagyon is pozitív oldaláról mutassák, be ezt a dolgot mivel a TV-ből olyan kis nevetséges vicces dolgokat tudhat meg az ember. Ennek köszönhetően, olyan a megítélése ennek a dolognak amilyen!! 

Mondjuk azt, hogy nem befolyásolható a közvélemény, hát dehogynem!!!! 

Akinek ,,sajnos" volt hasonló tapasztalata, az elszörnyülködik mindezen, aki csak így tájékoztatás szinten értesül az ottani és hasonló körülményekről,az meg teljesen elégedett sőt (magánvéleményként) hozzáteszi - milyen jól megy nekik.
 

Nem minden ember egyforma kint sem és ott sem !
 

Nem hiszem, hogy mindenkinek az lenne az érték, hogy milyen szépen vagyok (kisminkelve)a haja vagy az alakja vagy a külsőségek.
Vannak akik (bár kevés) csak sodródnak a idővel. Nem azt jelenti,hogy igénytelenek, csupán nehezen élik meg a helyzetet.
A hosszú ítéleteseknél ,,talán" érthető az a hozzáállás, amit látunk(Kalocsáról)
Na természetesen elég képlékenynek számít az hogy ki mit tart hosszúnak, és mit rövidnek kevésnek, igazából ez csak nézőpont kérdése. Aki bent van annak minden soknak tűnik. Minden nap nagyon hosszú.