A rabok is tanulnak
- Kik,milyen oktatásban részesülhetnek büntetési idejük letöltése alatt?
Általánosságban el kell mondanom, hogy intézeteink semmiféle akadályt nem gördítenek a tanulni vágyók útjába, ez csupán az ő elhatározásuktól függ - - Tizenöt intézetünkben van gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, ahova ebben a tanévben hétszáztizenöten jelentkeztek. Mostani érettségizőink száma,tizenkét.fő.
Hogyan szervezik az oktatást, honnan jönnek a pedagógusok és mennyibe kerül mindez?
A Pannon Oktatási Központtal vagyunk kapcsolatban, jelenleg kilenc intézetünkben szervezi az oktatást. -büntetés-végrehajtásnak ez nem kerül pénzébe.
- A képzés mely területén vannak a legnagyobb gondjaik, és hogyan igyekeznek azokat megoldani?
Sajnos, az OKJ-s képzés területén a büntetés-végrehajtásnak az idén nem áll rendelkezésére semmiféle anyagi forrás, és ez várható a jövő évre is.
- Ebből adódóan az ilyen oktatási formában tanulók száma látványosan csökkent, Idén Szegeden, Kalocsán és Pálhalmán fejeződtek be oktatási időszakok.
- Sorba véve az oktatási szinteket óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy van-e lehetőségük az elítélteknek felsőfokú oktatásban részt venni?
Igen, a büntetés-végrehajtás tizennyolc fogvatartott esetében segítette a felsőfokú oktatásban történő részvételt. Ezek a bebörtönzöttek már az elítélésük előtt megkezdték felsőfokú tanulmányaikat, amit a büntetésük letöltése idején is kívántak folytatni vagy befejezni. Ezekben az esetekben a hallgatók igazolást hoznak a tanintézményeiktől, hogy milyen órákon és gyakorlati foglakozáson kell megjelenniük. Az engedélyezést követően ezekre az időszakokra a büntetési idejük megszakításra kerül: egy meghatározott időpontban elhagyhatják az intézetet, majd ugyanilyen módon kell visszatérniük.
Milyen jellegű felsőoktatásban vesznek részt az elítéltek, és volt-e már valaki, aki a büntetés letöltése során szerzett diplomát?
A fogvatartottak szinte mindegyike valamilyen mérnökképzésben vesz részt, többnyire a budapesti Gábor Dénes és a szegedi Tessedik Sámuel főiskolán. Egyedi esetek is előfordulnak, mint például amikor egy alapítvány karolt fel valakit és segített diplomához. Ilyen volt Budapesten a Váltósáv Alapítvány: kiválasztottak egy elítéltet a börtönben, aki a segítségükkel szociálismunkás-diplomát szerzett, majd az alapítvány munkatársa lett. Érdekesség, hogy vele egy berlini konferencián találkozattam, ahol a témával kapcsolatos előadást tartott.
Ha szükséges, ki kell nyitni a bezárt börtönöket
Ha szükséges, ki kell nyitni a bezárt börtönöket
Pintér Sándor szerint a börtönök túlzsúfoltságát az elmúlt években az okozta, hogy több intézményt bezártak - megnézették a bezárt intézményeket és van olyan a fővárosban is, amely mintegy 70 millió forint ráfordítással újra nyitható. Pintér Sándor: reménye szerint a három csapás törvény megfelelő mértékű elrettentő erővel bír majd és a bezárt intézetek megnyitására csak akkor fog sor kerülni, ha az szükséges.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága akkor a gazdasági válsággal és az államháztartás bevételeinek csökkenésével magyarázta azt, hogy nekik is csökkentek a bevételeik és megvizsgálták milyen racionális lehetőségeik vannak a költségcsökkentésre. Akkor azt is közölték, hogy ha kedvezően változnak a gazdasági körülmények, illetve ha aránytalanul megnövekedne a fogvatartotti létszám, a részleget ismét megnyitják.
Büntetőnevelés
„Megjöttünk, rend és közbiztonság lesz.” Pintér Sándor a választások után.
Eddig csak pénzbírságot szabhattak ki nálunk a húszezer forint alatti lopásért. Mostantól ezért a felnőtteket kilencven, a 14–18 éveseket negyvenöt nap börtönre is ítélhetik.
Kérdés: amikor Magyarországon milliós sikkasztások megúszhatók „felfüggesztettel”, vajon milyen nevelő hatása van annak, ha gyerekeket – például tyúklopásért – bebörtönöznek?
A Fővárosi Bíróság tanácselnöke, életellenes cselekményért már maga is ítélt el fiatalkorúakat. Miként mondja, a szabadságvesztés a legsúlyosabb szankció. De ezt a legenyhébb jogsértéseknél nem szabad elrendelni. Ellentétes a büntetőjoggal. Sérti az igazságszolgáltatás alapját, az arányosság elvét.
Kétségtelen: a szabadságvesztés nemcsak a legszigorúbb, de a legdrágább igazságszolgáltatási eszköz is. Egy nap a „rács mögött” körülbelül tízezer forintjába kerül az államnak. Vagyis az adófizetőknek is kemény „pénzbüntetés”, ha valakit akár csak hetekre hűvösre tesznek.
Finszter azt is hangsúlyozza: a jogvédőknek nem elég arra hivatkozniuk, hogy az elzárás helytelen, és nemzetközi jogokat sért. Meg kellene mondaniuk azt is, mi legyen a megoldás, akár a fiatal elkövetőkkel kapcsolatban.
Nemzetközi kutatások igazolják: ahol a segítőrendszerek, például a gyermekvédelem hatékonyan működik, ott a deviáns fiataloknak sokkal könnyebb visszatalálniuk a társadalomba, kevesebb a visszaeső bűnelkövető.
–
Dühös fiatalok
– A börtönviselt tizenévesek sokkal kezelhetetlenebbek lesznek, mint „átnevelésük” előtt. A dühös fiatalok a környezetük számára is veszélyesebbek. Esetleg már nemcsak lopni fognak, hanem erőszakos bűncselekményeket is elkövetnek.
Előzetesben lenni mindennél rosszabb
Tavaly óta ötszáz fővel nőtt az előzetes letartóztatásban lévők száma, így mostanra 174 százalékos lett a túltelítettsége azoknak az intézményeknek, amelyek az előzetesben lévőknek biztosítanak helyet. A magyarországi bv-intézményeknek a telítettséget és az egy rabra jutó élettér adatait tekintve olyan drámai egyes bv-intézetek között, amelyek már megkérdőjelezik az egyenlő elbánást. többek között a gazdasági válság hatására elkövetett bűncselekmények miatt az elmúlt évben nyolcszáz fővel nőtt a fogvatartottak létszáma.legnagyobb arányban az előzetes letartóztatásban lévők száma nőtt, körülbelül ötszázzal.
Túlterhelt előzetesházak
A rendszer azonban nincs felkészülve ennyi ember ellátására, Nemrég a rendőrségi fogdákat is megszűntették, amelyek szintén csökkenthetnék az előzetes intézmények terhelését.
Az országban lévő büntetés-végrehajtási intézetek között jelentős különbségek vannak, különösen a régi és az új intézmények, az ország keleti és nyugati részében lévők között, valamint az előzetes letartóztatásban lévő, illetve a kiszabott szabadságvesztést töltő embereket befogadó intézmények között. megnőtt a fogvatartottak által,öngyilkosságnak álcázott emberölés
Fogyatékkal élő fogvatartottak
A fogyatékkal élő fogvatartottak helyzetét vizsgálta meg közelebbről az ombudsmani hivatal, és azt találta, hogy a legnagyobb problémák a pszichés beteg fogvatartottakat egyedüli intézményként ellátó vannak.
„Az intézmény rendkívül rossz állapotban van, a kórtermekben nincs konnektor, a pszichiáterek átlagéletkora 70 év, nehezen tudnak felvenni ápolókat, mert nem szívesen dolgoznak egy ilyen állapotú intézményben. A pszichiátriai betegek emberi méltóságának való jogában súlyos hiányosságokat tapasztaltunk”. A
zóta sem történt semmi.
